„Lelkileg is erős voltam”

„Minden egy hajszálon múlott, itt már alig van különbség az emberek között, iszonyatosan kell küzdeni” – mondta Németh Zsanett, a Veszprémi Dózsa SC világbajnok birkózója.

Az idei év legrangosabb hazai birkózóeseményén, a Szombathelyen rendezett kadet világbajnokságon Németh Zsanett megszerezte a magyar női birkózás első világbajnoki címét. A junior világbajnokságon elért 5. helyezése és a kadet Európa-bajnokságon szerzett bronzérme után ezúttal az ő tiszteletére játszották el a magyar himnuszt. Sorrendben egy amerikai, egy török, egy osztrák és egy ukrán versenyzőt győzött le. Az újdonsült világbajnok a világbajnokságon szerzett élményeiről mesélt.

- Milyen céllal vágtál neki a világbajnokságnak?

- Miután az EB-n 3. lettem, ami nagy eredménynek számít, a VB-n is érmes szerettem volna lenni. Ez volt a legutolsó nagy versenyem az ifik között, a maximumot akartam nyújtani. Az edzőim azt mondták, hogy idén már sokat letettem az asztalra, ha nem sikerül jól a VB, az sem baj, a legfontosabb, hogy mindent megtegyek, ez volt az első számú elvárás.

- Az nem kérdés, hogy mindent megtettél, hiszen világbajnok lettél…

- Tudtam, hogy erős lesz a mezőny, ott volt az Ázsia-bajnok, az Európa-bajnok, ezért úgy gondoltam, hogy a sorsoláson is múlik, hogyan fogok szerepelni. A végén kiderült, hogy aznap, a versenyen indulók közül én bizonyultam a legjobbnak.

- Hosszú, fárasztó szezon végén érkeztél meg a világbajnokságra. Nem vett ki sokat belőled a fogyasztás és a világversenyek?

- A junior VB-re már 72 kilóra le kellett fogynom, ami elég nehéz volt, majd az EB-n is meg kellett küzdenem a súlyommal, mert nem voltak megfelelőek a körülmények, nagyon hideg volt a terem. A kadet VB-re sokkal jobban odafigyeltünk, Tatán edzőtáboroztunk, jól tudtam diétázni is, és a mérlegelés előtt, a bemelegítő teremben is meleg volt, így simán, 69 kiló 60 dekával mérlegeltem be. 11 hetet edzőtáboroztunk, jól felkészültem, a fogyás miatt az első meccsre oda kellett figyelnem, de utána jöhetett bárki.

- Leplezed, hogy sokat szoktál fogyasztani?

- Mindenki tudja, hogy sokat fogyok. Nem szoktam vidám lenni a mérlegelésnél, most viszont röhögtem, ugráltam, fényképezkedtem másokkal. Nem vettem olyan komolyan a versenyt, nem idegeskedtem, az volt a lényeg, hogy birkózzam ki magam. A fogyasztás mindig fejben dől el, ez szinte egy külön sportág, nagyon oda kell figyelni, hogy mit és mennyit iszik, eszik az ember. Az EB-n például a svéd lány, aki ellen kezdtem volna, nem tudott bemérlegelni, így ő nem is indulhatott. Ez nekem is rossz volt, mert egyből az osztrák lánnyal kellett birkóznom, aki már túl volt az első meccsén. Még az is lehet, hogy másképp alakul a verseny, de nem is ez a fontos, hanem az, hogy még világversenyeken is előfordul, hogy valaki nem tud lefogyni.

- Térjünk rá a mérkőzéseidre! Az amerikai lány meglepett téged? Gondolok arra, hogy ránézésre lomhának tűnt, mégis meg tudott kontrázni téged háromszor is az első menetben.

- Láttam róla neten néhány videót, nagyon rutinos versenyző, Amerikában sok versenyen indult, és amerikai válogatottnak sem könnyű lenni. Kicsit elbohóckodtam azt a meccset, nagy teher volt rajtam, mert tudtam, hogy valószínűleg nem vitt volna tovább a vigaszágon, ha kikapok. Mindenképpen nyernem kellett, nem akartam visszahallani, hogy könnyű ágat kaptam, és mégsem jutottam tovább. Lelkileg is erős voltam, de nem indult be a vérkeringésem, nem estem át a holtponton. Örök igazság, hogy mindig az első meccs a legnehezebb.

- A török lány kívülről már sokkal erősebb ellenfélnek tűnt, végül hatalmas bravúrral sikerült nyerned a döntő menetben.

- Tőle egy kicsit megijedtem. Az Európa-bajnok olasz lányt jól ismerem, mert félig magyar, és nálunk szokott edzőtáborozni. A török 2009-ben megverte őt, és az EB-n is 3. lett. Nagyot küzdöttem vele, erős volt, felkészült belőlem, tudta, hogy mit csinálok. Nem volt veszítenivalója, várta, hogy támadjak, de egy ekkora versenyen már nem szabad kockázatni. A végén azt a lábamat fogta meg, amelyiket nem tudom olyan jól védeni, de szerencsére sikerült kiszabadítanom, és megnyerni a menetet.

- A döntőbe jutásért neked sikerült meglepned az osztrák lányt, akitől az EB-n kikaptál. Készültél erre?

- Abszolút nem. Vezettem az első menetben, ő bejött lábra, én meg reflexből befordultam, és megdobtam rajta a csípőt. A második menetben nagyon jött, hihetetlenül erős volt, a homlokom tiszta seb lett a fejelésektől. Végül ezt a meccset is sikerült megnyernem.

- Következett a döntő a korábbi Európa-bajnok ukrán ellen, akit a junior VB-n bravúrral vertél.

- Az ukrán vissza akarta adni, hogy megvertem őt, de nagyon korrekt ellenfél, odajött hozzám kezet fogni. Tavaly, Szingapúrban megvert, idén viszont meglepetést okoztam neki a VB-n. Rutinos versenyző, tavaly az EB-t simán nyerte, idén viszont csak a világbajnokságokon indult. Minden egy hajszálon múlott, itt már alig van különbség az emberek között. Iszonyatosan kell küzdeni, és egy kis szerencsére is szükség van a győzelemhez.

- Mik a következő céljaid?

- A magyar bajnokságra nem fogok fogyni, mindenképpen el kell indulni, de ott van nagyobb súlycsoport, abban szeretnék nyerni. Már a következő évre koncentrálok, Lengyelországban még lesz idén egy verseny, de arra sem fogok fogyni. Lesznek nemzetközi edzőtáboraink, már külföldiek is jelezték, hogy jönnének hozzánk, mert jó itt az edzésmunka. Jövőre junior leszek, készülök az EB-re és a VB-re is, emellett már indulni fogok felnőtt versenyeken is, ott lehet tanulni, és próbálok meglepetést okozni. Az EB-n szeretnék érmes lenni, a VB-n a legjobb ötbe jutni, de akármi megtörténhet.

- Mi jelentené a pályafutásod csúcsát?

- Természetesen az olimpia az álmom, 2016-ban, Rioban mindenképpen szeretnék ott lenni. A válogatottnál úgy gondolják, hogy ott nagyon jó lehetek, addigra 22 éves leszek, de 2020-ban sem leszek öreg. Annyira elterjedt a női birkózás, hogy remélem, hamarosan minden súlycsoport rajta lesz az olimpia programján, szerencsére az enyém már most is ott van…