Továbbra is az élvonalban

Kiskunhalason aratott győzelmével learatta az egész szezonban elvégzett munka gyümölcsét a Veszprém Barabás KC, szeptembertől újra első osztályú női kézilabdameccseket láthatunk. Már az első félidőben öt góllal vezetett a Gyurka-csapat, és ezúttal a végjátékban sem csúszott ki a lányok kezéből a győzelem. Szép volt lányok, meg se álljatok a 9. helyig!

Mint minden Veszprém elleni mérkőzés előtt, most is fogadkozott a Kiskunhalas, hogy ezúttal elkapják a veszprémieket. Most különösen fontos lett volna a hazaiaknak a győzelem, hiszen reális esélyük csak a két pont begyűjtésével maradhatott volna a bentmaradásra.

A mérkőzés azonban mást mutatott. Határozott, céltudatos veszprémi együttes lépett pályára, sokkal frissebben, dinamikusabban játszottak a mieink a házigazdáknál, akiken a győzni akarás apró jeleit sem lehetett felfedezni. Az első perctől kezdve irányította a játékot a Gyurka-csapat, és már az első negyedóra végén öt góllal vezetett. A félidő második felében még tartotta magát a Kiskunhalas, a felzárkózásra ugyan esélye sem volt, de a méretes zakót még elkerülhették Éles József tanítványai. Az első játékrész végére maradt az ötgólos vendég előny. (11:16)

A második félidőben is a veszprémiek akarata érvényesült, folyamatosan növelték az előnyüket a mieink. Tíz perc után hét gól volt a differencia, majd néhány perc után már kilenc. A bűvös tíz gólt néhány percig nem sikerült átlépnie a Barabás-lányoknak, de csak idő kérdése volt, hogy mikor érik el a kerek differenciát. Ekkor szokatlan esemény történt a kiskunhalasi pálya szélén: a hazai szurkolók a sajátjaikra számolták rá a tizet, majd nem sokkal később a zászlókat is levették, és szépen lassan elindultak haza.

A veszprémiek ezalatt csinálták tovább a dolgukat, érett kézilabdát játszottak, és fokozatosan felőrölték a vendéglátókat. Lehetőséget kaptak a cserejátékosok is, akik szintén jó hangulatban és lendületesen kézilabdáztak. Végül magabiztos győzelmet arattak a Barabás-lányok, és bebiztosították a helyüket az élvonalban. (20:32) Nem maradnak azonban a következő hetekben sem feladat nélkül a mieink, valóra akarják váltani a mottójukat, miszerint „inkább legyünk győztes kilencedikek, mint vesztes nyolcadikak.”

 

Mérkőzéstükör

- Nagy kő esett le a szívünkről a mai győzelemmel, örülünk, hogy fixáltuk a helyünket az első osztályban. Már az elején ráerőltettük a játékunkat az ellenfélre, nyugodtan kézilabdáztunk, és a játék minden elemében jobbak voltunk. Nagyon akarta a csapat a győzelmet, ennek megfelelően dolgoztunk egész héten. Nagy elszántsággal küzdöttünk, határozottan védekeztünk, felvállaltuk az ütközéseket, jók voltak a sáncolásaink. Támadásvezetésben látványos, szórakoztató kézilabdát játszottunk, egységesebbek voltunk, és fokozatosan felőröltük a Halast. Egymásnak biztonságot tudtunk nyújtani, egy-egy technikai hiba becsúszott, de vissza tudtunk zárni időben, így nem kaptunk könnyű gólokat. Meg szerettük volna mutatni, hogy jobbak vagyunk, és ez ma be is bizonyosodott – értékelt Gyurka János, a VBKC mestere.

- Nagyon örülünk a győzelemnek, erre készültünk egész héten. Azt nem vártam, hogy ilyen nagy arányú győzelmet aratunk, de végig uraltuk a mérkőzést. Határozottan, jól kezdtünk, az első perctől nem volt kérdés, hogy ki nyeri a meccset. Fejben mindenki úgy készült, hogy nyerni kell, és akkor biztos a bentmaradás. Az alapszakaszban ez nem sikerült, de most mindenki úgy állt hozzá, hogy el akarjuk dönteni, amint lehet. Készülünk a következő két mérkőzésre, már most is arról beszéltünk a többiekkel, hogy meg kell vernünk a Hunniát és a Hódmezővásárhelyet is – mondta Földes Kata, a VBKC jobbszélsője.

NŐI KÉZILABDA NB I. ARANY ÁSZOK RÁJTSZÁS

Kiskunhalas - Veszprém Barabás KC 20:32 (11-16)

Kiskunhalas: Stancuta Guiu, Pethő Renáta (kapusok) - Szűcs Nikolett, Szarka Adrienn, Kárpáti Katalin, Kokas Viktória, Tamás Melitta 1, Vilnov Noémi 1, Marina Budacevic, Virág Erika 3, Csendes Edit 8/8, Marina Lepasova 7, Gerstmár Szilvia
Edző: Éles József

Veszprém: Hoffmann Kitti, Lengyel Edit (kapusok) - Mocsai Dorottya 1, Velky Viktória, Szabafi Ágnes 1, Gerstmár Renáta 7, Koszorús Katalin 1, Ábrahám Szilvia 3, Bognár Zsuzsanna 3, Horváth Viktória, Veszeli Judit 6/3, Smidéliusz Júlia 4, Földes Viktória, Földes Kata 6
Edző: Gyurka János

Hétméteresek: 9/7 illetve 3/3
Kiállítások: 0 illetve 10 perc

 

Hozzászólások

Megérte utazni 2x3 órát a mérkőzésért, s utána látni a CSAJOK arcán a boldogságot, hogy vége a mateknak! (Szívószállal pezsgőt inni? Gondolom, mindenki bevágta a szunyát hazafele a buszon! :P)
Tamás2010. május 03. 20:13
Fun, teljes mértékben igazad van . Nehogy már az alapszakaszban szerzett 2 ponttal bent lehessen maradni! Ezért remélem, h. a H.vásárhely is biztosítja a helyét az első osztályban, habár amint hallani ott a következő szezonban nagyon nehéz időszak várható a főtámogató visszalépése miatt.
nsub 2010. május 03. 12:06
Lassan a helyére kerül minden. A Hunnia és a Halas nincsenek a többiekkel egy súlycsoportban, még ha a Halas edzőjét Éles Józsefnek hívják akkor sem. Nem lett volna igazságos, hogy az egész évben rommá vert két csapat közül bármelyik bentmaradjon. Ez semmit nem von le a lányok érdemeiből, mert nekik ugyanúgy végig kellett küzdeniük az összes meccset. Ma jött ki a két csapat között az igazi különbség, aminek én nagyon-nagyon örülök. Hajrá csajok, hajrá Gyuresz, csak így tovább!
fun2010. május 03. 00:07
Akiknek köszönhetjük.......Gyurka János....Ábrahám Szilvia.....Baranyai Bettina.....Bognár Zsuzsanna.....Földes Kata.....Földes Viktória.....Gerstmár Renáta.....Hoffmann Kitti.....Horváth Viktória.....Koszorús Katalin.....Lengyel Edit.....Mocsai Dorottya.....Smidéliusz Júlia.....Szabadfi Ágnes.....Velky Viktória.....Veszeli Judit......Weigel Zita.....stb.Barabás Szilvia-.....Barabás Árpád-......Gyimesi Károly-.....Szathmári János.....stb.VESZPRÉM BARABÁS KC A kiránynék városának Veszprémnek, női kézilabdacsapata!Jules
Jules2010. május 02. 23:38
Egy kis OFF...../történelem/Forrás: Kézi.hu · HírekTündérmese.....2008-12-25 Volt egyszer egy csapat Veszprémben, amely bajnoki címet ünnepelhetett egykor kézilabdában. Ez önmagában nem szokatlan arrafelé, hiszen a városnak nagyon sikeres férfi egyesülete volt, illetve van is. Azonban a hetvenes években a női szakág is szerzett egyet a legfényesebb érmek közül a szurkolóknak illetve maguknak. Azt a csapatot úgy hívták: Bakony-Vegyész. Tagjait a Budapest Bank Kézilabda Gálán is viszontláthatjuk. A sikersztori akkor vette kezdetét, amikor a klub első edzőjének, Tóth Miklósnak sikerült elhappolnia a budapesti OGSC-től (éppen a későbbi szakvezető Laurencz László csapatától) a Tóth-Harsányi nővéreket. Történt ugyanis, hogy a Debrecenből a fővárosi Híradótechnika együtteséhez vágyó nővérek átigazolására a debreceni vezetőség nem adta áldását, így az akkori szabályok értelmében nem szerepelhettek a fővárosi csapatban sem egy éven keresztül. Igaz, három hónapppal később nem is szerepelhettek volna a Híradótechnikánál, lévén, hogy Laurencz László hívására átigazoltak év közben a gumigyár által támogatott OGSC-hez. Az „eltiltás” itt is érvényben maradt, a klubnak viszont sikerült egy különleges engedéllyel pályára küldenie a két remek átlövőt. Mindez 1966-ban történt, egy Balaton-kupa mérkőzésen. Szerencsétlenségükre ez a tornát éppen akkor rendezték, amikor edzőjük, Laurencz László külföldön tartózkodott. A veszprémi vezetők nem is tétlenkedtek, gyorsan meggyőzték Katalint és Borbálát, hogy igazoljanak hozzájuk.A lányok végül aláírtak, és Veszprémben elkezdődött a női szakág felemelkedése. A két átlövő eltiltása is lejárt végre, így az évad utolsó három mérkőzésén be is mutatkozhattak újdonsült csapatukban. Nekik is köszönhetően az akkor még Veszprémi Vasas néven szereplő egyesület a 11. helyen végzett abban az évben, ezzel pedig éppen bent maradtak az első osztályban. A következő szezonban már egészen a hatodik helyig jutottak, de ez volt az utolsó év a hatvanas években, mikor nem a dobogón végzett az együttes. A lányok a fokozatosság elvét betartva, 1968-ban a harmadik, 1969-ben a második helyen végeztek, míg nem elérkezett a klub történetének egyik legfényesebb éve: 1970-ben megnyerték a magyar női NBI küzdelmeit. A csapatot nem kisebb nevek fémjelezték, mint a kapus Tűzkő Julianna, az irányító Ritterné Lengyel Erzsébet, a szélső Tüll Katalin, és a már említett Tóth-Harsányi átlövő páros, Katalin és Borbála. „Nagyon kellemes emlék a Bakony-Vegyésznél eltöltött időszak, de azt a pillanatot semmihez sem lehet hasonlítani, amikor eldőlt, hogy miénk a bajnoki cím. Abban az évben előfordult, hogy a híres Kádár utcai szabadtéri pályánkon 4000 ember szorongott a helyszínen, hogy megnézhessék a Fradi elleni összecsapásunkat. Hihetetlen jó érzés volt megajándékozni ezeket a lelkes szurkolókat egy bajnoki címmel.” – emlékezik vissza a sikerben óriási szerepet játszó Tóth-Harsányi Katalin. Az akkori edző alapelve a betonbiztos védekezés volt: „Végy egy jó kapust és építs fel hozzá egy kemény védelmet! – tartotta alapelvének Tóth Miklós, és ezzel én mind a mai napig egyet is értek. Ez volt a sikerünk egyik alapja, mivel Tűzkő Julianna személyében meg volt az első lépés, és a másodikat is eléggé sikeresen megoldottuk. Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy a bajnokság többi csapatánál hetente átlagosan négy edzés volt, mi viszont minden héten tíz tréninggel készültünk a hétvégi mérkőzésekre.” A bajnokcsapat következő szezonja eseménydúsan alakult: Tóth Miklós bejelentette, hogy a BEK-ben még végigviszi a csapatát, utána azonban abbahagyja az edzősködést. A hír hallatán Tóth-Harsányi Katalin úgy döntött, hogy aláír a BEK utáni szezonra a pécsi együtteshez. Pedig, ha tudta volna, hogy Laurencz Lászlót hozzák Tóth Miklós utódjának… Érdekesség, hogy Laurencz László már a szezon utolsó hónapjait is Veszprémbe töltötte, a hátralévő mérkőzéseket pedig már közösen dirigálták Tóth Miklóssal (erre mondják azt, hogy „előttem az utódom”). „Sajnos elkapkodtam picit a döntést, igazából a házasságom miatt igazoltam Pécsre, de ha tudtam volna, hogy Laci bácsi lenne az edzőm a következő szezonban, biztos maradtam volna még egy kis ideig Veszprémben, ahogyan azt testvérem, Bori tette” – idézi fel Tóth-Harsányi Katalin az akkori fordulatos eseményeket.De ne ugorjunk még a következő idényre, hiszen fontos BEK-mérkőzéseket játszott a csapat 1972 tavaszán. A veszprémi lányok egészen az elődöntőig verekedték magukat (a mérkőzéseiket a szabadtéri pálya helyett azonban már a miskolci csarnokban játszották), de szerencsétlenségükre volt akkor egy csapat, amelyik uralta Európát. A Szpartak Kijev nem csak abban az évben, hanem az azt megelőző két esztendőben, majd az azt követő három szezonban is döntőbe jutott, a hat finálé közül pedig ötöt meg is nyert - 1974-ben a Lipcsének sikerült ideiglenesen megtörnie a szovjet csapat uralkodását. Ilyen ellenfelek mellett a Bakony- Vegyész „bronzérme” a BEK-ben óriási eredménynek számított.Laurencz László további öt éven keresztül irányította a veszprémieket, s bár a korábbi sikereket nem sikerült megismételni, a hazai kupameccseiket Tatán játszó csapat a Magyar Kupában elért 73-as győzelme, valamint a két második és egy harmadik helyezése - szintén a kupában - nagyon szép eredménynek mondható. „Kiváló csapat dolgozott a kezem alatt, s bár sajnálom, hogy bajnokságot nem sikerült nyernünk, a Magyar Kupa győzelem valamelyest kárpótolt érte. A legszebb emlékem Veszprémből azonban teljesen személyes jellegű: az ottani sportirodában ismertem meg a mai feleségemet.” Az egykori sikerek fő letéteményesei lassanként elhagyták az egyesületet, megindult a veszprémi női kézilabda ideiglenes hanyatlása. Ez odáig gyűrűzött, hogy a csapat a 90-es évek elején ki is esett a női legfelsőbb osztályból. Mostanság azonban mintha pislákolna valami... Gyurka János vezetésével az immáron Veszprémi Beton néven kézilabdázó egyesület vezetői elhatározták: a városnak ismét lesz elsőosztályú női csapata, és a céloknak megfelelően jelenleg is feljutó helyen állnak az NBI/B nyugati csoportjában. Igaz, csak a második helyen, de az első pozícióban lévő, Róth Kálmán vezette Győri Audi ETO II nem juthat fel az első osztályba, az esély tehát adott Gyurka lányainak.Könnyen lehet tehát, hogy a veszprémi tündérmese nem ért még véget, és egy kis kihagyás után újra folytatódik. Most a tündér-mese, folytatódik!Jules
Jules2010. május 02. 23:09
Jobb ma egy halas mint holnap egy fogas! :)
gróf2010. május 02. 23:05
Köszönjük Veszprémi LÁNYOK!Köszönjük Gyuresz!Köszönjük Barabás-család!Ma részünk volt, egy felejthetetlen élményben, a győzelemben!Ez megalapozta, a további létet, az NB/I-t.Ma mindenki elhitte, hogy újra lobog, a bakonyi zászló!Bajnokként: 1970 Bakony Vegyész Veszprém:Kupagyőztesként: .....1973-1974 Vasas SC - Bakony Vegyész 13-8:-kettős győzelemmel: 1982-1983 Bakony Vegyész - Debreceni MVSC 25-22, 30-20Volt egy csapat: s a csapatot úgy hívták: Bakony-Vegyész Veszprém!Van egy csapat: s a csapatot úgy hívják: Veszprém Barabás kc!Gratulálok!Jules
Jules2010. május 02. 22:59
Még nagyon sok ilyen meccset lányok! Hajrá, hajrá, hajrá!
Zolee2010. május 02. 22:12
Gratulálok lányok. Bár a Fehérvári meccsett nyertétek volna meg így. Könnyebben örülnénk valamennyien. Ezt a hátralévő két meccset hozni kell és jöhet a következő bajnoki év. Szép volt lányok.
sakec2010. május 02. 21:11
Szép volt lányok!Reméljük jövőre már nem az alsóházi \"rangadók\" miatt kell majd izgulnuk a rájátszásban!
nsub2010. május 02. 20:16
A Barabás lányoknak a középmezőnyben lett volna a helye. Szép volt csajok hajrá Veszprém.
zozo2010. május 02. 20:10
Most bizonyitották be a lányok, hogy Ők többre hivatottak mint az alsóházban szerepelni. Gratulálok ! Szép volt csajok.
Lajos2010. május 02. 19:57
Név E-mail cím A képen látható számsor:
Hozzászólásommal elfogadom a hajraveszprem.hu szabályzatát.

A rovat további cikkei

Facebook